A neten is nézegettem már róla kritikákat, így amikor a
könyvtárban megpillantottam és beleolvastam, muszáj volt kivennem.
Történet:
Panem országa 12 körzetre van felosztva, és ezeket a
Kapitólium irányítja. Egy régebbi forradalom ,,emlékére” minden évben megrendezik
az Éhezők Viadalát, amelyben az összes körzetből a gyerekek közül egy fiút és
egy lányt kisorsolnak, akiknek kötelességük részt venni rajta. Beküldik őket
egy arénába, ahol addig kell küzdeniük egymással, amíg csak egyikük marad
életben, így ő lesz a Viadal győztese.
Miután a Tizenkettedik körzetből kisorsolnak egy 12 éves
kislányt, aki mivel túl fiatal, gyakorlatilag halálra van ítélve, nővére,
Katniss jelentkezik helyette. Peetával, a körzetükből kisorsolt fiúval
elindulnak a Kapitóliumba, ahol kezdetét veszi a viadal.
Véleményem:
Kétszer is olvastam, mindkétszer levett a lábamról. Először
kifolytak az oldalak a kezeim közt, nem tudtam letenni. Másodszor is majdnem
annyira tetszett, bár jobban oda tudtam figyelni a részletekre, de a meglepetés
ereje sajnos már nem tudott hatni rám.
Az írónő apait-anyait beleadott a leírásokba. Pl. amikor a
Viadalon Katniss szomjas volt, nekem is mintha kiszáradt volna a szám, az
ételeknél mindig összefutott a nyál a számban, a kapitóliumi zuhanyzóknál pedig
erős késztetést éreztem arra, hogy bármilyen gombokat nyomogassak, hátha valami
gépecske csakúgy megmossa a hajamat, vagy rám is elkezdenek folyni az a sokféle
illatos lötyi. (Ez amúgy akaratlanul is a Harry Potterből a prefektusi fürdőkre
emlékeztetett.)
Volt benne néhány ,,enyhén” brutális rész, (mint a
darázscsípése, és a végén a mutánsos), amitől elfogott a hányinger. Meg az szerintem
már kicsit erős, hogy valakinek ilyen részletesen írják le a halálát.
Ami nagyon bejött nekem, az az, hogy E/1.-ben írták. Ráadásul jelen időben, ami általában nem túl jó párosítás, de itt jó jött ki szerintem, hogy így részletesen megismerhettük Katniss gondolatait.
Ami nagyon bejött nekem, az az, hogy E/1.-ben írták. Ráadásul jelen időben, ami általában nem túl jó párosítás, de itt jó jött ki szerintem, hogy így részletesen megismerhettük Katniss gondolatait.
!SPOILER!
A szereplők közül Peeta fogott meg a legjobban. Az, hogy
ennyire szereti Katniss-t, hogy ennyi mindent képes megtenni érte, és hogy 5
éves kora óta csak ő jelent számára bármit is, az lenyűgöző, nem mellesleg
rémesen aranyos.
Katniss-t viszont sokszor nem tudtam hova tenni: akkor most
szereti Peeta-t, vagy sem? Mert nem tudom elképzelni, hogy bárki is (főleg nem
Katniss, aki gyakran mogorva és bizalmatlan), az élete árán megvédjen egy olyan
embert, aki teljesen közömbös iránta. Viszont gyakran durván megbántja Peeta-t,
vagy undok vele…
Ennek ellenére a romantikus jelenetek tetszettek a
legjobban.
Kedvenc karakter: Peeta
Ami tetszett: Az egész… Zseniálisan jó könyv.
Ami nem tetszett: Hogy időnként brutális volt.
Pontozás: 5/5*
,,Nem felejted el annak az embernek az arcát, aki az utolsó reményed volt."
,,A mi világunkban a zene valahol a hajszalag és a szivárvány között helyezkedik el hasznavehetőség tekintetében. A szivárvány legalább az időjárásról elárul ezt-azt."
